Labrador a Csodakutya

A következő néhány bejegyzést a kedvenc témámnak szentelem. 

Táplálkozás

A Labrador nagyon szeret enni. Morzsika is nagyon szeret enni! Sőt, én mindent megeszek. A Gazdim szokott is ezért balhézni.  De most hagyjuk a személyes részleteket, ez nem egy énblog, hanem tanácsadó blog.

Szóval: a Labrador nagyon szeret enni, mindent megeszik, ezért a következőkre kell nagyon vigyázni:

• A Labrador könnyen elhízik és ez az izületi diszplázia hajlama miatt nagyon nagy probléma lehet
• A Labrador gyorsan és habzsolva eszik, és ez akár bélcsavarodást is okozhat

• A Labrador mindent megeszik, ezért könnyen megmérgezhetik, és bármikor felzabál egy kis kakit az utcán.

Bármennyire is fáj a szívünk, be kell tartani a táp ajánlott adagját. Ezt a gyártók feltüntetik a zacskón, és aki nem tudja kimérni a kellő mennyiséget, az vásároljon mérő edényt az állateledelesnél. A Labi bármennyit megeszik, de egy túlsúlyos kutya kínok kínját fogja szenvedni, ha kilazul az izülete a súlya miatt. Tehát ha szeretjük a kutyánkat, akkor ne adjunk neki az előírtnál többet enni. Ha meg akarjuk örvendeztetni, akkor főzzünk neki zöldséget, boldogan meg fogja enni és attól nem hízik.
Csak jó minőségű tápot vegyünk. Amit a TV-ben nagyon reklámoznak, az általában elég pocsék.
A habzsolás miatt egy jó tanács: emeljük fel a tálkáját kb. 30 centiméterrel (az én Gazdim egy megfordított nagyméretű cserépre teszi a tálkámat) és így egyrészt nem előrehajolva eszik a kutya, másrészt nem is tud annyira habzsolni. Lehetőleg ne a séta, mozgás előtt etessük meg, mert a gyorsan bekapott kaja utáni ugrálás, szaladgálás, szintén okozhat problémát. (asszem ez embernél is így van)
Az egyik legnagyobb kihívás -egyesek szerint lehetetlen is - megtanítani egy Labrador kutyust arra, hogy ne fogadjon el mástól ételt. Ez igaz is, de nézzük sorban:

• Amikor tanítjuk - iskolában vagy egyénileg - a mi drága Labrador kedvencünket, akkor nagyon jól fog jönni, hogy szinte mindenre rá tudjuk venni egy jutalom falattal. Ezzel párhuzamosan azt is meg tudjuk neki tanítani, hogy csak akkor nyúljon az ételhez, amikor megengedjük neki. Az én Gazdim például arra tanított meg engem, hogy csak akkor ehetek, ha a "tied" utasítást kiadja. Ez vonatkozik a napi etetésre is, és a jutalmazásra is. Hiába teszi ki a tálba, vagy hiába nyújtja felém, ha nem mondja, hogy tied, akkor nem ehetek. Ez megy. A továbbiakért átadom a szót a Gazdimnak.
• A "pfúj" vezényszó szintén megtanítható, tehát ha figyel a Gazdi, akkor ezzel sincs baj. Ha bekap valamit, akkor egy határozott pfuj-ra ki is köpi.
  
• Sosem szabad adni a kutyának asztalnál, vagy egyéb kunyerálós helyzetben. Ez egyszerű: sosem.
• Mindig ugyanott, ugyanakkor etessük. Az etetés legyen egy kis rituálé, hogy a kutya is megtanulja, ennek itt és most van a helye és az ideje.
• Ha már jól nevelt a Labrador, tud mindent jutalomfalat nélkül is, nem kunyerál, engedély nélkül nem eszi meg ami előtte van, akkor kezdhetjük betanítani az idegen kéz megtagadását. De erről majd máskor. De addig is:
  

Hajrá Morzsika
Hajrá Labradorok