Sok gazdi kér tanácsot Morzsitól. Ezek a problémák három kategóriába sorolhatók:
- Engedetlenség
- Rossz szokás
- Neveletlenség
Azt javaslom a kedves gazdiknak, hogy a kutyájuknál tapasztalt problémáról döntsék el, hogy melyik kategóriába tartozik, és annak megfelelően járjanak el. Nem a kutya szolidaritás mondatja velem, de a problémákért nem a kutya, hanem a gazdi a felelős. Azt általában még egy labrador sem tudja, amire nem tanították meg!
Most az engedetlenség leggyakoribb okait, vagyis a gazdik által elkövetett leggyakoribb hibákat szedem össze.
Engedetlenségen azt értem, ha a kutya nem pontosan, nem mindig, vagy csak sok küszködés árán hajtja végre az utasításokat. Esetleg alkalmi süket, vagy hangulat függő.
Következetlenség: Jellemző eset, ha többször adunk ki egy utasítást. Az emberek egymás között többször is elmondják ugyanazt, kicsit módosítva ismételgetik a mondandójukat, szinonimákat alkalmaznak. (A Gazdim a legjobban ezt utálja: „ha van mód és lehetőség”. Szerinte ennek semmi értelme sincs. Na jó. Szerintem sem.) A kutyáknál ez nem működik. Egyszer kell kiadni az utasítást! A kutya nem tudja értelmezni a szinonimákat. A vezényszó ismételgetése pedig a legkárosabb dolog amit csak tehetünk. A labradornak a következő üzenetet küldi: még nem kell engedelmeskednem, még várhatok a következő utasításra.
Talán még ennél is nagyobb hiba, ha kiadjuk a vezényszót, és azután nem törődünk vele. Ezzel átruházzuk a kutyánkra a döntést, hogy végrehajtja-e az utasítást, vagy sem. Ezt tilos. A labrador agyában egyértelmű kell legyen a kapcsolat: Gazdi – utasítás, labrador –végrehajtás. A társítás „törvénye” itt is igaz. Mivel társítja a kutya az utasítást? Semmivel? Az nagy baj! Szinte nincs olyan kutya, amelyik ne próbálkozna. Ez természetes, ösztönös cselekvés. Ha nem erősítjük meg benne, hogy erre nincs lehetőség, akkor idővel makacs, önfejű, engedetlen lesz a kedvencünk.
És van még egy alapvető tévedés. A labrador nem szovjet hűtőgép, (fiatalabbaknak: a Szovjetunió, egy ország volt, de már elmúlt) ami minden körülmények között működik. Ha olyasmit szeretnénk kiviteleztetni a kutyánkkal, ami szöges ellentétben van azzal amit szeretne, vagy a tudása, a fegyelme még nem elég erős, akkor ne adjuk ki az utasítást. Másképpen fogalmazva: ha tudjuk, hogy úgysem fogja végrehajtani, akkor ne adjuk ki az utasítást! Például: ha elkezd szaladni a pajtásai felé, és már elég messze van tőlünk, akkor kár kiabálni. A kutya nem veszi figyelembe a szavunkat, és rögtön meg is kapja a jutalmát, viháncolhat a pajtásaival. A büntetés csak később jön, így nem is tudja, hogy miért kapja. Mit lehet tenni?
- A konkrét esetben: ne hagyjuk, hogy elinduljon a haverjai felé. Figyeljünk a láthatatlan pórázra!
- Általában: Csak olyan utasítást adjunk ki amit már nagyon tud a kutya!
Összefoglalva:
1. Csak egyszer adjunk ki vezényszót!
2. Minden körülmények között hajtassuk végre az utasítást!
3. Ne utasítsunk eredménytelenül!
Következő alkalommal a rossz szokásokról vakkantok. Addig is:
