Az egyik esti séta közben találkoztunk egy bullmastiff kutyával. Morzsika előzékenyen leült az út szélére, és ott vártuk, hogy ez a nagy testű és roppant erejű kutya tovább haladjon. A mastiff gazdája azonban szólt, hogy nyugodtan odamehet Morzsi, mert a nagy testben békés szív lakozik. Kicsit kergetőztek a kutyáink. Na jó. A mastiff kergetett, Morzsika menekült. Amikor már láttam, hogy elég volt, akkor vissza csalogattam Morzsit. A nagy tesó azonban belejött a szabad életbe és elkezdett bolyongani. A gazdája felváltva - kb hússzor egymás után - kiabálta a kutyus nevét, és azt hogy hozzám. Az eredmény: teljes kudarc.
Két szabály:
- Egy utasítást csak egyszer adunk ki. Ha többször mondjuk, akkor a kutyánk hozzászokik, hogy ráér engedelmeskedni.
- A hozzám vezényszót csak rendkívüli esetben adjuk ki. Erről már többször írtam.
Ha engedelmes kutyát szeretnénk, akkor ezeket ne felejtsük el.