Nem valami nagy öröm, ha egy házikedvenc ürüléket eszik, vagy abban hempereg. A szomorú igazság, hogy ez Labrador esetében sem ritkaság. A probléma az, hogy ösztönös viselkedés áll a háttérben. Egy kedves olvasóm panaszolta, hogy az aranyos kutyája megeszik mindenféle állati ürüléket. Hát erről nagyon nehéz lesz leszoktatni. Mit lehet tenni?
A Labrador tenyésztése és kiválasztása során fontos szempont volt, hogy a szájával tudja cipelni a dolgokat. Ezért egy Labrador számára fontos, hogy valamit a szájába vegyen. Ez gyakran egy darab szar lehet. A másik késztetés, az állandó táplálkozási vágy. Ha egy Labrador nem kap elegendő és megfelelő táplálékot, akkor bizonyosan pótólni fogja ürülékből, vagy hulladékból, vagy bármiből amit csak talál. Sajnos azt kell mondjam, hogy erről szinte lehetetlen leszoktatni. Persze vannak trükkök, mint az erős paprika elrejtése az idegen kajában, de nem bíztatok senkit túl nagy eredménnyel.
Érdemes azonban tisztán tartani a kertet, az udvart, hogy lehetőleg ne találkozzon túl sok ürülékkel a kedvencünk, valamint legalább azt érjük el, hogy amikor velünk van akkor ne egyen meg semmit. A "hagyd ott" vagy "pfúj" vezényszó nagyon fontos, ezért ezt mindenképpen tanítsuk meg.
- Adjuk fel a nyakörvet és a pórázt.
- Fogjuk szorosra a pórázt, tegyünk le egy falatot elé, és mondjuk, hogy "pfúj".
- Dobjuk el néhány lépésre a falatot és ne hagyjuk, hogy utána eredjen.
- Ha sikerül a lecke, vagy legalább azt érjük el, hogy már nem rángatja a pórázt, akkor dícsérjük meg.
Séta közben is figyeljük, hogy mit szimatol a kedvencünk, hogy időben beavatkozhassunk. Ha következetesek és egyértelműek vagyunk, akkor jelenlétünkben nem fog szart enni. Talán ez is valami.
