Ezek labradorok!

Bár korábban már írtam a kutya magunkhoz hívásának lehetőségeiről, de úgy látom, hogy érdemes újra átismételni ezt a nagyon fontos utasítást.

Nagyon határozottan válasszuk szét a "gyere" és a "hozzám" vezényszavak megtanítását és használatát! A kutya magunkhoz hívása szó szerint életet menthet, mert vannak szituációk, amikor nincs lehetőség arra, hogy percekig hajkurásszuk a kedvencünket.

Morzsika és Gazdija szoktak beszélgetni. Na jó, nem a politikáról, meg nem is a világ dolgairól, hanem csak a kettejüket érintő ügyekről. Morzsi bundájáról, meg a házáról, meg a napozásról, meg ilyen fontos dolgokról. De ez a dumcsi. Ha azonban a Gazdi utasít, akkor utasít. Akkor nem dumcsizik. Én - Morzsika - azt is pontosan tudom, hogy ha séta közben odakiabál, hogy "gyere", akkor azt várja el, hogy szaladjak utána. Nem kell odafutnom hozzá, elég ha feléje loholok, Ő meg vidáman mondja, hogy "jól van Morzsi, okos vagy" és sétál tovább.

De ha azt kiálltja, hogy "hozzám!" akkor mindíg egy helyben állva vár, engem néz, és látom rajta, hogy most azután mindent bele, oda kell futnom.

Soha ne keverjük a kettőt! A "gyere" azért van, hogy a közelünkbe hívjuk a kutyát, a "hozzám"-nak viszont szigorú koreográfiája kell legyen! A "hozzám"-ot álmából felkeltve is kell tudja a labradorunk. Gyakran gyakoroljuk, de mindíg ugyanúgy. Ne kövessünk el például olyan hibát, hogy a "hozzám" után azt mondjuk, hogy "gyere", vagy hogy nem várjuk be a kutyánkat.  Veszély helyzetben vesszük majd észre, hogy milyen hasznos a jól begyakorolt "hozzám".

Addig is:

Hajrá Morzsika, Hajrá Labrador!

A Gazdim azt szokta mondani, hogy sok ember csak beszél, de nem mond semmit. Nem csoda ezekután, ha a labradorjához is csak össze vissza beszél. Szegény kutya pedig szépen megszokja, hogy nem kel mindig figyelni a gazdira, majd kiabál, ha tényleg akar valamit. De ez persze csak kutyalogika - gondolhatnánk - a rádióban és a TV-ben is annyi badarságot beszélnek, azután mégis sztároknak, meg celebeknek nevezik őket.

De térjünk vissza a vezényszavakhoz, Morzsika amúgy sem szakértő média ügyekben.

Nagyon fontos, hogy vezényszót határozottan, egyértelműen és következetesen adjunk ki. Ne zavarjuk meg a szegény labrador fejeket, hogy össze-vissza mondunk minden utasítást. Ha azt akarjuk, hogy helyben maradjon, akkor ne mondjuk, hogy marad, ül, vár, vigyázz stb. (ülfeksziktámadokos) Azt a vezényszót használjuk, amit megtanítottunk a kutyánknak, de azt azután következetesen vasaljuk is be. 

A következő lépéseket kövessünk egy utasítás kiadásakor:

• Határozott, egyértelmű vezényszó. Nem kell feltétlen hangosan, Morzsika például a suttogást is figyeli, de fontos, hogy a kutya meghallja.
• Tartassuk be az utasítást. Ha például marad" volt a vezényszó, akkor addig ne fogadjuk el a helyzetet amíg ott nem marad a kutya, ahol eredetileg kellett volna maradnia.
• Dícsérjük meg a kedvencünket. Ez a társítás miatt is és a jó viszony miatt is fontos.
• Oldjuk fel a helyzetet. Morzsika például a"lábhoz" sétából a "mehetsz" vezényszó után önállóskodhat újra.

Hajrá Morzsika, Hajrá Labrador!

Valóban szuper intelligens egy labrador?

Valóban "csodakutya" a labrador?

Vagy csak Morzsika ilyen nagyon ügyes?

A Gazdim nagyon sokat dícsér engem. Az, hogy "okos vagy" mindíg elhangzik, ha szépen jövök mellette, vagy végrehajtok egy utasítást, vagy egyszerűen csak szeretetből. De sokszor látom a Gazdimat is meglepődni, mert - szerinte - én előre kitalálom a gondolatát. Ebben azért lehet valami. Tudom, hogy Morzsika blogját nem csak labradorok és labrador gazdik olvassák, hanem más fajta kutyák, és más fajta kutya gazdik is. Nem akarom őket megbántani, de be kell lássuk: a labrador valóban rendkívüli képességű kutya. A Gazdim szerint a legrendkívülibb képességünk az empátia. Ez sajnos nem tudom, hogy mit jelent . A kutyaiskolában vagy nem tanították, vagy pont hiányoztam az "e" betűnél.

Szóval, az empátia szót nem ismerem, de a Gazdim szerint, az nagyon jó bennem, hogy pontosan érzem, hogy ő mit akar. Hát ez igaz. Például, amikor séta közben jön egy autó, akkor a Gazdim csettint egyet a nyelvével és én odafutok hozzá. Meg le is ülök, pedig ezért nem is szól külön. Amikor pedig elmegy az autó, akkor a Gazdim megint csettint egyet, és én vidáman folytatom a szimatolást. Séta közben látom is a Gazdim arcán a büszkeséget, meg más gazdik arcán az irigységet.

Lehet, hogy egyesek most elfogultnak tartanak.  Egyesek szerint minden kutya egyenlő, és aki mást mond, az kirekesztő. Én azonban akkor is vállalom: a labrador hihetetlen képességű kutya.  Imádja a gazdáját, mindent megtesz érte, és ezért nagyon könnyen tanul. Morzsika is állandóan ég a vágytól, hogy megtegye amit a Gazdija kér, hogy örömet szerezzen a Gazdijának. És ekkor a Gazdija jogosan mondhatja, hogy "Morzsika, te zseni vagy"! Mert a labrador egy csodakutya!

Hajrá Morzsika, hajrá Labrador!

Még a labrador tulajdonosok is átélik azt a frusztráló élményt, hogy a kutyájuk újra és újra  elköveti ugyanazt a hibát. Az ösztön vezérelte cselekedetekről nagyon nehéz leszokatni egy állatot ( még embert is!). Különösen ha nincs közelben a Gazdi.

Gyakran kapok például olyan megkeresést, hogy nem sikerül szobatisztaságra nevelni, az amúgy jól nevelt, engedelmes kutyust, vagy nem sikerül leszoktatni valami idegesítő szokásáról a család kedvencét. Hát igen. A labrador is kutya. Az évezredek alatt kialakult ösztönei (jelölés, ugatás, dominancia, agresszió, rágcsálás, terület harc, szaglászás) hozzá tartoznak a genetikailag rögzült tulajdonság készletéhez. Ezek az ösztönök éppen úgy sajátjai a kedvencünknek, mint a hűség, a szeretet, a Gazdi iránti lelkesedés. Nagy bajban lennének a kutya tulajdonosok, ha a kutyájuk leszokna a terület védelemről, pedig nagyon idegesítő tud lenni, amikor hajnalban ugat a kutyánk, mert elment valaki a ház előtt. (bár a labradorok nem tartoznak a kerítés előtt tomboló fajtákhoz)

  Hol alakítsuk ki a kutyus helyét?

Van egy rossz hírem: nagyon nem érdemes küzdeni a hely kialakítással, mert a kutya majd eldönti, hogy hol szeret lenni. Amit el lehet mondani:

• A labrador (meg a többi kutya is) általában az ajtóban, a lábtörlőn szeret tartózkodni. Így van a legközelebb a gazdájához. Ezt fogadjuk el.
• Érdemes a házát védett helyre tenni. Nyáron az árnyékos, télen a széltől védett, esetleg a ház fala által picit melegített hely az optimális.
• (lehetőleg) A házat se vigyük messze a bejárati ajtótól.
• Lehetőleg ne műszálas takarón feküdjön a kutyánk. A labrador szőre, bőre elég érzékeny.

A többit bízzuk a kutyánkra!

Idősebb labrador nevelése

Mint korábbi bejegyzésemben is írtam róla, nagyon jó ötlet idősebb - legalábbis nem kölyök - labradorral összekötni az életünket. Ebben segítségünkre lehetnek a retriever mentők, de hírdetés útján is találhatunk jó sorsra érdemes 2-3 éves labradort.

Minden kutyánál, így egy felnőtt korú labradornál is az a legfontosabb teendőnk, hogy bizalmi viszonyt alakítsunk ki. Ezzel párhuzamosan tisztázzuk a kutya helyét. A helyen nem (csak) fizikai helyet értek, hanem a családban elfoglalt pozíciót. A labrador számára nagyon fontos, hogy tudja, hogy kinek tartozik maximális engedelmességgel. Úgy is szokták ezt mondani, hogy "ki a falka vezér". Ezt a személyt a labrador megajándékozza a maximális bizalmával, tehát a bizalom kialakítás és a falkavezérség összefüggő dolgok. Morzsika által javasolt teendők:

• Lehetőleg csak egy személy foglalkozzon a kutyával.
• Sétáljunk, játsszunk, dícsérjünk, jutalmazzunk.
• Végeztessünk egyszerűbb feladatokat, és jutalmazzunk.
• Ne hagyjuk, hogy a labradorunk "bepörögjön", vagy bevaduljon. (harapdálás, ugrálás)
• Szokja meg a kutyánk, hogy mindíg figyel ránk. Ha foglalkozunk vele, akkor ne hagyjuk, hogy a figyelme elkalandozzon.
• Feleslegesen ne "keménykedjünk" a kutyánkkal.

Ha kiépítettük a bizalmas viszonyt, ha figyel ránk a kutyánk, ha maximálisan megbízik bennünk, akkor térhetünk át bonyolultabb képzési feladatokra, és - ha szükséges - a rossz tulajdonságok leküzdésére.

Hajrá  Morzsika Hajrá  Labrador

A Balaton partjára mentünk a Gazdimmal. Szerintem nagyon klassz hely ez a Balcsi, és nagy butaság, hogy mindenütt kint van a "kutyával belépni tilos" tábla. (még jó, hogy mi nem tartjuk be!)

Újra itt a nyár, és mi nyaralunk. Csak azért kezdtem a mancsommal nyomkodni a billentyűket, mert reklamáló kommenteket kaptam. Oké, bocs. Válaszolni fogok a kérdésekre, de most szabin vagyunk. Egy labrador is lehet szabin! Sőt! Egy labrador is lazíthat néha! Meg azután: egy labradorra is ráfér a pihenés! És szerintem még: egy labrador is mehet nyaralni.

A Gazdimmal triatlonozunk. Ő biciklizik, én meg futok és úszom. Ez a Morzsi triatlon. (ezt én találtam ki! Labrador szabadalom) A hattyúknak egy picit stresszesebb az életük amikor feléjük úszom, de ennyit vállalnia kell egy vizi szárnyasnak.

Szerencsére reggel még senkit nem zavarunk a parton (a hattyúkat leszáítva) és a Gazdim korán kelő, így fittnesz, wellnesz és egyéb divatos baromság helyett futunk, úszunk, vidámak vagyunk, nyaralunk.

Jövő héten jelentkezem, és válaszolok az aggódó Gazdik okos kérdéseire. (persze egy-két jókívánság, "pihenj jól Morzsi" stb az jól esne. Addig is:

Hajrá Morzsika, Hajrá Labrador!

Egy kedves hozzászóló hívta fel a figyelmünket a Spektrum-on futó sorozatra, mely valóban hasznos és gyakorlatias megközelítésben segít a Gazdiknak. Bár az amerikai stílus a TV műsorokban is kicsit szokatlan nekem, de az viszont kétségtelen, hogy az Egyesült Államokban sok a Labrador, így ebben a műsorban is gyakran feltűnünk.

Morzsika is ajánlja ezt a műsort, hiszen kutyákról szól, és sokat tudnak belőle tanulni a Gazdik. Na de nem erről szeretnék vakkantgatni.

A múlt heti adásban szerepelt egy híres hollywodi sztár kutyus is, aki valóban nagyon ügyes dolgokat tudott végezni. Megkérdezték az edzőjét (oktatóját?), hogy mivel érte el, hogy a kutyus ilyen engedelmes és ügyes?

A válasz (mely megmelengette kutya szívemet): "Én barátnak tekintem a kutyát. Jóban vagyunk, és ha megkérem valamire, akkor azt meg is teszi."

Hát tetszenek látni? Ilyen egyszerű!

Na jó, nem ilyen egyszerű! De ez a legfontosabb! Jóban kell lenni a kutyával! Egy Labradorral különösen. Oké, nem szabad elfelejteni, hogy a kutya az kutya, az ember pedig ember. A kutyának feltétlen szüksége van az ember nyújtotta biztonságra, szüksége van egy falkavezérre, tehát nem egyenrangú a kutya és a gazdi. Ez időnként szigort is jelent. 

De a tisztelet, a bizalom és a szeretet egyenrangú fogalmak kellenek, hogy legyenek! Ha megvalósul ez a harmónia, akkor garantáltan probléma mentes és nagyon boldog lesz kutya és gazdi viszonya.

Én csak tudom!

Morzsi

Hajrá Morzsika, Hajrá Labrador

Nem valami nagy öröm, ha egy házikedvenc ürüléket eszik, vagy abban hempereg. A szomorú igazság, hogy ez Labrador esetében sem ritkaság. A probléma az, hogy ösztönös viselkedés áll a háttérben. Egy kedves olvasóm panaszolta, hogy az aranyos kutyája megeszik mindenféle állati ürüléket. Hát erről nagyon nehéz lesz leszoktatni. Mit lehet tenni?

A Labrador tenyésztése és kiválasztása során fontos szempont volt, hogy a szájával tudja cipelni a dolgokat. Ezért egy Labrador számára fontos, hogy valamit a szájába vegyen.  Ez gyakran egy darab szar lehet. A másik késztetés, az állandó táplálkozási vágy. Ha egy Labrador nem kap elegendő és megfelelő táplálékot, akkor bizonyosan pótólni fogja ürülékből, vagy hulladékból, vagy bármiből amit csak talál. Sajnos azt kell mondjam, hogy erről szinte lehetetlen leszoktatni. Persze vannak trükkök, mint az erős paprika elrejtése az idegen kajában, de nem bíztatok senkit túl nagy eredménnyel.

Érdemes azonban tisztán tartani a kertet, az udvart, hogy lehetőleg ne találkozzon túl sok ürülékkel a kedvencünk, valamint legalább azt érjük el, hogy amikor velünk van akkor ne egyen meg semmit. A "hagyd ott" vagy "pfúj" vezényszó nagyon fontos, ezért ezt mindenképpen tanítsuk meg.

1. Adjuk fel a nyakörvet és a pórázt.
2. Fogjuk szorosra a pórázt, tegyünk le egy falatot elé, és mondjuk, hogy "pfúj".
3. Dobjuk el néhány lépésre a falatot és ne hagyjuk, hogy utána eredjen.
4. Ha sikerül a lecke, vagy legalább azt érjük el, hogy már nem rángatja a pórázt, akkor dícsérjük meg.

Séta közben is figyeljük, hogy mit szimatol a kedvencünk, hogy időben beavatkozhassunk. Ha következetesek és egyértelműek vagyunk, akkor  jelenlétünkben nem fog szart enni. Talán ez is valami.

Hajrá Morzsika, hajrá Labrador

Morzsika rájött, hogy a Gazdija ugyanazokkal az elvekkel neveli őt, mint a kisfiát!

Tegnap séta közben jött szembe egy nagy termetű németjuhász. Én perzse vidáman odaszaladtam volna hozzá, de a Gazdim magához hívott. Elővett egy jutalomfalatot, és mellette kellett menjek, egészen addíg amíg a nagy kutya már messze nem járt. Utána megkaptam a falatot, a dícséretet, és a Gazdim intett, hogy mehetetek.

A másik kutya gazdája mondta is, hogy milyen jól nevelt kutya vagyok. (persze mert az ő kutyája erősen húzta a pórázt, én meg póráz nélkül mentem a Gazdim mellett)

Szóval, arra jöttem rá, hogy a Gazdim éppen úgy tereli el az én figyelmemet is, mint ahogy a kisfiával szokta.

A képen látható Bálint (Esetleg majd Kisgazdi? Nem tudom!) esetében is mindíg kitalál valamit a Gazdim, ha nem jól mennek a dolgok. Például: ha Bálint elkezdi kipakolni valamelyik szekrényt (a terasz ablakon keresztül látom, hogy nagyon szeret pakolni) akkor a Gazdim gyorsan elővesz egy labdát, vagy könyvet vagy valami más játékot. Meg Bálint azt is nagyon szereti, ha felülhet a konyhapultra. Oda szokott menni a Gazdimhoz, és vagy belefúrja a fejecskéjét a Gazdim combjába, vagy felemeli a két kis karját. (én is pont ezt a két dolgot szoktam csinálni. Szerintem tőlem láthatta) Ekkor is valami rafináltat szokott kieszelni a Gazdim, hogy Bálint lemondjon a konyhapult átrendezésére irányú elképzeléseiről.

A lényeg tehát az, hogy a Gazdim Bálinttal kapcsolatban is alkalmazza a nálam bevált módszereket. Meg láthatólag mind a kettőnket nagyon szereti. És ez a legjobb!

Hajrá Morzsika, Hajrá Labrador!

Mi kell ahhoz, hogy egy labrador extra gyorsan tanuljon?

Azt ígértem, hogy elmondok egy titkot, ami felgyorsítja a labrador tanítását. Korábban már beszéltünk a következetességről, meg a társításról, mint alapvető kutya tanítási alapelvekről. A titok azonban nem ebben rejlik.

Ma már sok helyen, sok féle tanfolyamra járathatjuk a kedvencünket. Nagyon sok könyvet is olvashatunk, amik nagy többsége sok hasznos dolgot ír a Gazdik számára. A mai bejegyzés, amit rendhagyóan nem Morzsika jegyez (hanem a gazdája) egy picit másról szól. Talán már minden kutya tulajdonos elgondolkodott, hogy miért sikerül az egyik gazdinak mindent megtanítania a kedvencének, a másiknak meg miért nem. Én magam már több olyan kutyát is láttam, amelyik járt tanfolyamra, esetleg vizsgázott is, de az engedelmességnek még a szikrája is csak nehezen volt felfedezhető benne. A gazdája nem értette, hogy az ő kutyája miért más mint a szomszédé.

Egy labrador extra gyorsan képes megtanulni szinte bármit - ha ő is ezt akarja. Ha el tudjuk érni, hogy a kutya akarjon tanulni, a gyakorláskor minden ideg szálával csak a feladatra koncentráljon, ha fontos neki, hogy sikeres legyen, akkor nyert ügyünk van. De ezt hogyan érjük el?

Én tudok egy módszert. Nem tudok neki nevet adni. Határtalan szeretet és határtalan bizalom. Talán ezek a szavak írják le a legjobban. Nem, nem ment az agyamra a karácsony. Meggyőződésem, hogy annak köszönhető a Morzsi gyors tanulási képessége, hogy hihetetlenül jóban vagyunk. Ha vele foglalkozom, akkor kizárja a külvilágot, lesi minden szavamat, gesztusomat, és szinte próbálja kitalálni, hogy mit készülök mondani.

Bár a labrador elképesztően kedves, hűséges és előzőkény kutya, azért ezt a figyelmet nem adja ingyen. Én valahányszor elmegyek otthonról, vagy hazaérkezem, vagy kiviszem a szemetet, vagy lemegyek a garázsba, akkor mindig megsimogatom, megszeretgetem, megdögönyözöm. Séta közben is rendszeresen dícsérem, jutalmazom. Minden pillanatot kihasználok, hogy jelezzem felé: nagyon szeretem, és nagyon fontos számomra. Cserébe ezért, határtalan, mindent elsöprő szeretet, ragaszkodás és bizalom a jutalmam. Én vagyok számára az első és egyetlen. Szereti a feleségemet is, hallgat is rá, de egy pillanatra sem kérdéses, hogy ki a fontosabb.

Azt javaslom ezért minden labrador tulajdonosnak: minden nap, lehetőleg többször is, szeretgesse, dícsérje meg a kutyáját. Éreztesse vele, hogy mennyire a fontos a számára. Cserébe olyan hálát és engedelmességet kapunk, ami boldogabbá és könnyebbé teszi a mindennapokat.

Hajrá Morzsika, hajrá labrador 

Most Morzsika gazdájának meg kell szólalnia.

Az előző bejegyzéshez érkezett egy nagyon klassz hozzászólás.

Ebben azt írja egy Gazdi, hogy ő csak összegyüjtötte a kertben a labrador kutyusának a termését, egy helyre szórta, rámutatott és ezt mondta: mostantól ez a kutya WC. És láss csodát, a kutya azóta ott végzi a dolgát!

Igen. Egy labrador ennyire okos is tud lenni. Hihetetlen gyorsan képes megtanulni szinte bármit. De van egy titok, ami nélkül nem megy.

Erről írok legközelebb.

Hajrá Morzsika Hajrá Labrador

Morzsi izgul. Ki lesz az Elnök?

Morzsika hűséges a gyökereihez és izgatottan figyeli az amerikai elnök választást. Visszagondol ősei földjére, és egy jobb, okosabb, tisztességesebb Elnököt kíván az otthon maradottaknak. 

Hajrá Labrador, Hajrá Amerika!

Morzsika újra visszatért!

Kedves Olvasóim! 

• Idős korban már nem működik túl jól a kutya záróizomzata (különösen, ha ivartalanított a kutya).
• Ha idegen kutya jár nálunk látogatóban, akkor a távozás után – akár néhány nappal később is – a kutyánk lehet, hogy biztosítja a territóriumát. Általában vizelettel.
• Ha furcsán kezd üríteni a kutya (többször, vagy más színűt, vagy más állagút, vagy hosszabb ideig) akkor forduljunk állatorvoshoz. Idős kutyáknál különösen.
• Az alázatos bepisilés nem betegség, hanem viselkedési zavar. Semmiképpen se büntessük meg a kutyát, mert csak rontunk a helyzeten.
• 10-12 óránál tovább ne várassuk a kutyát.
• A kölyök kutya gyakrabban ürít.
• Ha 5 hónapos korban sem szobatiszta a kutyánk (főleg egy Labrador) akkor valamit elszúrtunk.

 Hajrá Morzsika, hajrá Labrador

Egyik kedves olvasom arra panaszkodik, hogy az erős kan kutyája  mindenkire felugrál, és láthatólag meghágási kisérlet irányába iparkodik. A Gazdikkal ilyet nem tesz. Az állatorvos hormon injekciót javasol.

Az ilyen viselkedés - minden bizonnyal -  a dominancia sorrend tisztázására irányul. Magyarul: a gazdáját (gazdáit) elfogadja feljebb valónak, de ha valaki betolakszik az ő territóriumába, akkor tisztázni akarja, hogy ki az erősebb kutya. És mint tudjuk: az erősebb kutya b... alapít családot. Ezért ugrál fel a vendégek lábára, és végez kellemetlen mozdulatokat.

Szerintem ez a viselkedés nem hormonális ügy. Persze valószínűsítem, hogy ha levágnák a kutyus heréit, akkor lenne változás ezen a fronton is, de remélem nincsenek a Gazdinak ilyen terve.

Mit lehet tenni?

Az egyszerűbb megoldás, ha egész egyszerűen nem engedjük oda az idegenekhez. Ha engedelmes a kutya, akkor le kell ültetni, és "marad" vezényszóval rögzíteni. Lehet persze elzárni, fojtó lánc, stb, de remélem nem ilyen rossz a helyzet.

A részletesebb megoldás, ha megpróbáljuk bevésni a kutyus agyába, hogy mi a helyes ezen a területen. Meg kell vele értetni, hogy ez a viselkedés helytelen, nem ő szabja meg a sorrendet, alkalmazkodnia kell a környezetéhez. Ehhez sok türelem, játék, jutalom és büntetés szükségeltetik.

Abban az esetben - az eddig tárgyalt kutyus hála Istennek nem ilyen - ha a gazdával szemben is hágni próbálja a kutyus, akkor nehezebb a helyzet, mert ekkor valószínűleg túlságosan engedékeny a gazdi. Ekkor talán az az irány működhet, hogy mindenért - de mindenért, még a simogatásért is - meg kell dolgoztatni a kutyát. Ezen keresztül lehet megértetni vele, hogy ő a Gazdijától függ, tehát a dominancia sorrend a Gazdival kezdődik.

Hajrá Morzsika Hajrá Labrador

Mindent megrág a kutyám!

Több levélre is kell válaszolnom:

Hajrá Morzsika Hajrá Labrador

Morzsika bíztatja az olvasóit – akik egyre többen vannak – hogy szóljanak hozzá a bejegyzéseihez. Kérdezzenek, írják le a véleményüket, tapasztalatukat. Ez a blog azért jött létre, hogy segítsék egymást a Labrador tulajdonosok, osszák meg egymással a tapasztalataikat, élményeiket.
Egy kedves olvasom írt nekem, amire most válaszolok:

 Dorisso-ra vonatkozik a kérdés, aki egy 20 hónapos szuka. (picit fiatalabb Morzsinál. Na nem baj.) Dorisso természetesen egy tündér, csak kicsit fegyelmezetlen, pontosabban szétszórtnak mondható. 9 hónapos kora óta jár iskolába, szépen halad is, de nem tud ellenállni más kutyusok társaságának. Mit lehet tenni? A gazdija szögesnyakörvvel (én inkább fojtóláncra tippelnék) tanítja a láb melletti sétára.

Dorisso azért még elég fiatal. Lassan csillapodni fog a szertelensége, ez biztos. Egy-két évig még fogékony lesz az új dolgok elsajátítására is. Ha jól érzékelem, akkor Dorisso nem a nyugodtabb vérmérsékletű kutyusok közé sorolható. Ez adottság, el kell fogadni. Bár nagyon nehéz látatlanba véleményt mondani, én ennek ellenére biztos vagyok abban, hogy Dorisso is megtanítható arra, hogy stabilan lehessen behívni, ne rohanjon oda másik kutyához, ne húzza a pórázt. Biztos vagyok abban is, hogy a kutyaiskolában jó kiképzést kap. Nem probléma, hogy csak 9 hónaposan kezdett iskolába járni, ha nem akarjátok vakvezetőnek, vagy drog felderítőnek kiképezni.

Néhány tanács:

• Ha már egyszer elszaladt a többi kutya közé, akkor kár utána kiabálni. Ezzel csak az rögzül Dorissoban, hogy én játszom a Gazdim meg kiabál, ez így rendben. Akkor kell elkapni, ha indulna. Ekkor kemény kézzel le kell ültetni, el kell vonni a figyelmét, szemébe nézni, jutalmat adni, amit a helyzet kíván. A lényeg, hogy ne a kutya akarata érvényesüljön.
• Szerencsés ha van hely és idő, ahol kihancúrozhatja magát a többi kutyával. Ez jót tesz az ösztöneinek is, és növeli a szociabilitását is. Ha úgy látjuk, hogy már eleget pajtáskodtak, akkor megpróbáljuk meg, hogy elbújunk. Ha ez feltűnik a Labradorunknak, akkor nyert ügyünk van, mert ezek szerint játék közben sem feledkezett meg rólunk. Nagy dicséret ezért.
• Bár ismétlem magam: következetesség és következetesség. Ne adjunk ki olyan utasítást amit (még) nem tud megcsinálni. A behívás közömbösséggel – sorfal között- nehéz feladat. Csak ha már ingerszegény környezetben bombabiztosan megy a behívás, akkor próbáljuk.
• Ha még nem stabil a behívás: ingerszegény környezetben ültessük le a kutyust. (ha szükséges, akkor valaki, lehetőleg nem családtag) fogja meg. Távolodjunk el. Néha nézzünk hátra, hogy figyel-e ránk. Ha kell akkor tartsunk magasra egy jutalomfalatot, játékot, valamit, ami fontos a számára. Ha nem figyel ránk, akkor ne menjünk messzebb. Ha elmozdul, akkor menjünk vissza és ültessük le ugyanoda. Olyan szitut kell teremteni, hogy oda akarjon jönni a kutyánk! Hívjuk be! Siker esetén, nagy dicséret, játék, jutalom, szeretés. Örömmel fogja végezni, és mindig meg akarja majd csinálni.

Hajrá Morzsika, Hajrá Labrador

Hajrá Morzsika hajrá Labrador!

Néhány hasznos tanács

1. A vezényszavakat lehetőleg csak egyszer mondjuk ki. Ne szokja meg a kutya, hogy elegendő a harmadik, negyedik vezényszóra engedelmeskednie.
2. Döntsük el, hogy pontosan melyik vezényszóra tanítjuk meg a kutyánkat. Ül, leül, leülsz, stb. Egy idő után már mindegyikre hallgatni fog, mert a hanglejtést, a szituációt értelmezi a kutya, de eleinte helyesebb ugyanazt mondani.
   
3. A jutalom falatot folyamatosan ritkítsuk. A dicséret, a visszajelzés ne maradjon el (ez lehet egy pillantás is), de falatot - egyszerű feladatoknál -egyre ritkábban adjunk.
4. Ne felejtsük el: a módszer lényege a társítás. Mindig legyünk következetesek!
5. Mindig a gazdi győzzön! Ha például "ül" pozícióból elindul a kutyus, akkor mindig ugyanoda ültessük vissza. Ha a jutalom után "elszabadul" a kutya, akkor szedjük ráncba. Tanítás, kiképzés alatt csak utasításra tehet bármit is.
6. Nem kell verni a kutyát! A legnagyobb büntetés az anyai megrázás legyen. Fogjuk meg a tarkóján a bőrt - ahogy az anyja tette amikor kicsi volt - picit emeljük fel, hogy elveszítse a stabil helyzetét, nézzünk a szemébe és rázzuk meg. Nem kell durván!
7. Éreztessük, hogy ki a domináns! Nézzünk a kutya szemébe.

Hajrá morzsika, hajrá Labrador!

Az "ül" vezényszó megtanítása

• figyeljen a gazdájára
• szívesen végezze a feladatokat.

1. Hívjuk magunkhoz, érjük el, hogy megálljon elöttünk.
2. Adjuk ki az "ül" utasítást, és egy jutalomfalatot emeljünk fel. Ekkor felemeli a fejét, ami kényelmetlen számára, ezért lehet, hogy automatikusan leül. Ha mégsem ülne le, akkor határozottan - nem durván - nyomjuk le a farát.
   
3. Ha leült akkor dícsérjük meg és adjunk neki jutalomfalatot.
   

Hajrá Morzsika Hajrá Labrador

Felugrál a kutya

Jutalmazás és büntetés

Mint az előző fejezetben vakkantgattam, a társítás a legjobb módszer egy Labrador tanítására. A jutalmazás és a büntetés helyes alkalmazásával, könnyen rászoktathatjuk kutyánkat a megfelelő viselkedésre.
A jutalmazás,  egy fajta pozitív megerősítés a Labrador tudatában, hogy amit megtesz, az hasznos számára, ezért újra elő fogja ezt idézni. A Gazdinak ki kell tapasztalnia, hogy mi a leghatékonyabb jutalom a kutyájának. Labrador esetén a legjobb jutalom a jutalomfalat, ez biztos. De  azért ne adjunk mindig jutalomfalatot, a simogatás, a játék, a labda is jól jön. Változatosnak kell lennie a jutalmazásnak, nem szabad hogy a kutya nagyon hozzászokjon. Azt javaslom, hogy a falat legyen a csúcs, de a dicséret, a simogatás legyen a gyakoribb. Jutalommal nagyon jól lehet kiképezni egy Labradort, nagyon hatékony és élvezetes.
A büntetés a helytelen viselkedés formákról való leszokást szolgálja, de könnyebb a dolgunk, ha inkább a megelőzésre törekszünk. A Labrador is könnyebben veszi az "akadályt" ha nem engedjük, hogy megszokjon egy rossz magatartás formát.
Semmiképpen se legyen a büntetés durva, vagy agresszív. Egész egyszerűen azért, mert csak rosszat teszünk vele. Általában elég ha éreztetjük a kutyussal, hogy hibázott. Nézzünk a szemébe -ez a dominancia jele- és értessük meg, hogy baj van. Az én Gazdim azt szokta kérdezni, hogy "Mit csináltál?", és ebből tudom a választ is: valami rosszat!
Nagyon fontos azonban, hogy mind a jutalom, mind a büntetés, időben és sorrendjében közvetlenül kapcsolható legyen a kutya cselekedetéhez. Ha néhány másodpercnél több időt várunk, akkor a kutya nem fogja tudni, hogy miért kapott jutalmat vagy büntetést. Jutalomnál könnyebb a helyzet, de büntetésnél lehet félreértés. Tilikus hiba, hogy hazaér a Gazdi, és látja, hogy a kutyusa valamit szétrágott. Ekkor magához hívja és megveri. Mit tapasztal a kutyus? Hazajött a Gazdim, engedelmesen odamentem hozzá, erre kikaptam. Legközelebb majd nem fogok neki örülni, meg oda sem megyek hozzá. 
Ilyenkor csak azt szabad tennünk, hogy odahívjuk a kutyusunkat a tett helyszínére, határozottan rámutatunk a károkozásra, és éreztetjük, hogy rosszat tett. Nem állítom, hogy legközelebb biztos nem fogja megtenni, de csak így tudjuk rávezetni, hogy valamit másként kell csinálnia.

 

Hajrá Morzsika Hajrá Labrador

Alapvető tudnivalók

• Érjük el, hogy a kutyus figyeljen ránk, bízzon bennünk és elfogadjon! Sokat jutalmazzuk, néha büntessük.
  
• Legyünk nagyon következetesek!
• Döntsük el, hogy mit szeretnénk elérni! Cél lehet például, hogy ne jöjjön be a házba,  vagy hogy keveset ugasson, vagy hogy engedelmes legyen a család valamennyi tagjához stb.

A tanítás alapvető módszere a "társítás".

Hajrá Morzsika, Hajrá Labrador!

A megfelelő mennyiségű táp

Először is meg kell határoznunk a kedvencünk tápláltsági fokát. Az egyszerűség kedvéért három kategóriát állítok fel:

• Vézna, vagy sovány Labrador: Könnyen kitapintható bordák. Legfeljebb minimális háj réteg a bőr alatt. Horpadt has, kiugró csontok.
• Ideális Labrador: Vékony hájréteg alatt még kitapintható bordák. A csontok is kitapinthatók, de nem kiugróak. Kissé felhúzott has. Felülről nézve látható a derék elvékonyodása.
• Túlsúlyos és kövér Labrador: A bordák és a csontok csak alig, vagy egyáltalán nem tapinthatók. A has lelógó. A derék eltűnik. A kutyusunknak leginkább hordó formája van.

Ezek után a következőt tegyük:

• Vásároljuk meg az optimális – teljes értékű – tápot a kedvencünknek.
• Kövessük az ajánlott mennyiséget, ha jelenleg ideális súlyú a kutyánk.
• 10-14 nap múlva ellenőrizzük a Labrador súlyát. Jól fog esni a kutyánknak egy jó kis lapogatás.
• Korrigáljuk az eddigi mennyiséget.

Ha követjük ezt a módszert, akkor ideális testsúlyú és ideális egészségállapotú, életerejű lesz a kutyánk. Néha többet kell adnunk, néha kevesebbet.

Hajrá Morzsika
Hajrá Labrador